A sorozat záró részében az őszi, illetve téli plakátokból szeretnék szemezgetni.

A Burger King plakátjairól mindenképpen érdemes szólni, hiszen azt hiszem sokunk figyelmét megragadták. Hosszasan gondolkoztam azon, vajon hogyan pattant ki a készítők agyából, hogy pankrátorral népszerűsítsék a terméküket. Legutóbb ilyet az SZDSZ plakátjain tapasztalhattunk. :-)
Biztos viccesnek szánták a fenyegető megszólítás, szerintem viszont sokkal hatásosabb egy ételt gusztusosan megjelenítve, közeli illusztrációval reklámozni.


Az üdülési csekket népszerűsítő plakátról nehéz eldönteni, hogy kit akar meggyőzni. A munkavállalót, hogy válassza ezt a lehetőséget a cafetéria-csomagból, vagy sokkal inkább a munkáltatókat, hogy adják. A „mi”, „miénk” megszólítások nyilvánvalóan felébresztik a munkavállalók igényét, bennem (és erre sajnos nem tudok jobb kifejezést találni) egyfajta szocialista rendszerre való visszaemlékezés érzetét keltik. A jobb felső sarokban szereplő felirat esetében furának találom a kisbetűs megoldást és a szöveg is csak lóg a levegőben. Talán tanácsosabb lett volna vagy mondatként, vagy nagybetűvel írásjel nélkül szerepeltetni.

Azt hiszem kutatási témának sem utolsó annak vizsgálata, hogy a különféle átalakító és önelfogadást elősegítő műsorok, mennyiben segítenek, vagy adott esetben ártanak-e az ember önértékelésének. Amikor a Viasat3 új műsorát beharangozó egyfajta teaser plakátokat láttam mindig kicsit felháborodtam, hogy itt egy újabb médiatermék, ami megint azt fogja sugározni, ha külsőleg nem vagy tökéletes és nincs modellalkatod, akkor érezd magad senkinek.
Aztán a következő plakátokból már kiderült, hogy várhatóan itt épp az ellenkezője lesz a cél. Ami azért is nagyon örömteli, mert főként a tinédzserek számára igenis komoly befolyást jelentenek az efféle műsorok.

A következő néhány hétben Grafter külföldre vonul, hogy a kinti tapasztalatokat is megoszthassa veletek.