A minap egy egészen fura hirdetésre lettem figyelmes a villamos oldalán: Ne légy besózva! Stop só!

Elsőre meglehetősen viccesnek találtam a Nemzeti Sócsökkentő Programot (merthogy így hívják), de jobban belegondolva, nagyon is komoly problémára szeretnék felhívni a  szervezők a figyelmet.

A program honlapját megtekintve egészen érdekes egészségkárosító tényezőkkel szembesültem, így például azzal az ellentmondásosnak hangzó kockázattal, hogy a túlzott sófogyasztás cukorbetegséghez vezet. No de hagyjuk az egészségügyi részt, nézzük a kreatívokat.

Úgy gondolom, a szlogen nagyon jól eltalált, hiszen a ne légy besózva éppen egy olyan üzenetet, kérdést hordoz magában: Vajon miről maradtam le? Miért ne legyek besózva? Így automatikusan keressük a hirdetés további részében a választ és önkéntelenül szembesülünk a kampány üzenetével, ami valljuk be az egyébként is egészségtelen életmódot folytató magyar lakosság körében szinte mindenkit érintő kérdés.

Lehet beszélni a plakáton szereplő sószem fejű minimál kidolgozottságú figuráról, aminél egyébként a stop tábla szerepe nagyon fontos, hiszen abszolút egy figyelemfelhívó szimbólum, ugyanúgy, ahogy maga a piros, mint tiltó szín is, de azt hiszen a szlogen már önmagában is eléri mindazt, amit ennek a kampánynak alapvető célja.

Más kérdés, hogy lehet akármilyen jól kigondolt egy koncepció, ha az ember hasáról van szó, mindig nehéz ellenállni a különféle károsnál károsabb finomságoknak.